Konyhaátalakításunk újabb fejezetéhez érkeztünk. Már a legelején, amikor még csak körvonalazódnak az igények, tervek, számításba kell venni, hogy milyen háztartási gépekre lesz szükségünk és jó, ha viszonylag korán a típust is kiválasztjuk. Ezek együttes ismeretében tudjuk úgy tervezni a konyhánkat, hogy az a mindennapokban jól használható, praktikus legyen.

A mi konyhánkban két nehéz kérdés merült fel, az egyik a hűtő, a másik a páraelszívó. Haladjunk sorban: mi lehet a gond egy hűtőszekrénnyel? Láthatóan hatalmas a választék, azonban leginkább a nagyobb méretűekből. Nálunk közvetlenül a lépcső mellé kerül, emiatt nem szeretnénk túl magasat és itt kezdődtek a problémák.

Hűtőszekrény választásánál - és a többi háztartási gépnél is - először az igényeinket kell számba venni, hogy milyen legyen. Fagyasztós vagy sima hűtő, szabadon álló vagy beépített, kicsi vagy nagy? Tisztában kell lenni a lehetőségeinkkel és a rendelkezésre álló hely méretével is.

Számunkra akkor praktikus a hűtő, ha alul rendelkezik egy nem túl nagy fagyasztós résszel, elegendő 2-3 fiók, felül pedig kb. 150-160 literes hűtőtérrel. Elég sok olyan hűtőt láttunk, ahol a fagyasztó került felülre, amit nem igazán értek, mert legtöbbet a sima hűtőt nyitogatjuk, akkor miért ehhez kell lehajolni és nem a fagyasztóhoz, amit ritkábban használunk?

Néhány szót a méretről. Fel sem merült bennem, hogy az említett paraméterekkel rendelkező, beépített hűtőszekrény, kb. 160 cm-es magasságban gyakorlatilag hiánycikk. Nincs, illetve azt az egy-két korábban létező darabot sem gyártják már. Gondolkodtunk szabadon állóban is, de aztán a látvány miatt mégiscsak a beépített mellett döntöttünk. Így most az eredetileg tervezetthez képest jó 25 cm-rel magasabb lesz, de talán ez még belefér.

Ilyennek szerettük volna:

És ilyen lesz a kompromisszumos megoldás:

Ha a jó oldalát nézem, nyertünk egy kis szekrényt a mikró felett, amiben sütőtálakat, jénait tudok tárolni. Csak megjegyzem, az ajtó felfele nyílik, könnyen kezelhető. Közben már szerencsére készül is a bútorunk, tudok friss képet mutatni, amin jobban látszik, hogyan néz ki a lépcső mellett. Talán még nem nyomasztó ez a magasság.

Mi az, amit még figyelembe kell vennünk? Az egyik a hűtési technológia, a másik pedig az energiaosztály. Hűtési technológia szempontjából négy kategóriát különböztetünk meg:

- statikus hűtők: gáz keringetésével érik el a kívánt hőmérsékletet. Hátrányuk, hogy időnként le kell olvasztani.

- ventilációs hűtők: a statikus technológiát egy ventilátor egészíti ki, ez biztosítja az egyenletes hőmérsékletet és hogy pl. a zöldségek tovább frissek maradjanak. A fagyasztó részt itt is le kell olvasztani időnként. A miénk végül ilyen lett.

- frost free hűtők: ez a fagyasztó részre vonatkozik, amit ennek a technológiának köszönhetően nem kell leolvasztani.

- no frost hűtők: a nedves levegőt egy ventilátor folyamatosan a párologtató felé áramoltatja, amire ráfagy és a jeget egy automata rendszer folyamatosan leolvasztja és elpárologtatja. Hátrány lehet, hogy a benti levegőt és ezáltal a tárolt élelmiszereket is kiszárítja.

2021-től egyszerűsödött az energiaosztályok jelölése. Az eddigi A+, A++, A+++ helyett csak egyszerűen betűkkel, A-tól G-ig jelzik a besorolásokat, ahol A-val jelölik az alacsony fogyasztást. A címke emellett QR kódot is tartalmaz, ami további nem kereskedelmi információkkal szolgál.

Folytassuk a témát a páraelszívóval. Ha új páraelszívót szeretnénk, érdemes szakembernél tájékozódni, ugyanis ennél a háztartási eszköznél a teljesítményt és a hatékonyságot nagyban befolyásolja, hogy a használati helyhez leginkább megfelelő típust választottuk-e. Ismételten konyhánk adottságait kell megvizsgálni, többek között azt, hogy van-e lehetőségünk az elszívott használt levegőt kivezetni vagy nincs. A kivezetéses bekötés ugyanis sokkal hatékonyabb, mint a keringetéses eljárás, amikor az elhasznált levegőt a készülék aktív szénszűrőn vezeti át és így áramoltatja vissza. Persze van, ahol csak erre van lehetőség és azért ilyen típusokban is lehet hatékonyabbat találni. Azzal kell számolni, hogy ezek a készülékek 60-80 %-ban képesek megtisztítani a levegőt és időről-időre a szénszűrőt is cserélni kell.

Jó tudni, hogy ha a kivezetéses módszert választjuk, gondoskodni kell a levegő pótlásáról is. A szagelszívó folyamatosan kiszívja a levegőt, így zárt térben lassan elfogyna a friss oxigén. Legegyszerűbb valahol kinyitni egy ablakot, azonban például télen nem biztos, hogy ez jó. Ez nálunk is okozott fejtörést. A mi konyhánk az utcára néz így az sem mellékes szempont, hogy hány lyukat fúrunk a falba. Végül arra jutottunk, hogy a másik oldalon, a terasz és kert felé nyitunk, itt lesz a beáramló levegő nyílása. Belülről a szekrény mellé kerül, nem lehet látni és huzatot sem okoz. Így néz ki:

A páraelszívó helyét az határozza meg, hogy milyen főzőlapot használunk. Gáz főzőlap esetében legalább 65 cm az ideális távolság, villanynál elegendő az 55-60 cm is. Mivel mi azt szerettük volna, hogy a felső szekrények egy síkban legyenek a szagelszívóval, a villany főzőlapot választottuk. Az ablakok miatt nincs túl sok lehetőségünk felső szekrények elhelyezésére, ezért nem szerettük volna méretes szagelszívóval elvenni a helyet.

Mit jelent a páraelszívó teljesítménye?

Minimális elvárás, hogy a készülék a konyha légköbméter számának hatszorosát tudja produkálni. Ez azt jelenti, hogy ha 12 négyzetméteres a konyhánk és 2 m 70 cm a belmagassága, akkor 12x2,7=32,4 m3, amit még meg kell szorozni hattal, vagyis 194,4 m3/h a minimális teljesítménye a páraelszívónak, ami számunkra megfelelő lesz.

A teljesítményt befolyásolja még, hogy mennyire hosszú a kivezető cső és kanyarog-e. Úgyszintén a megfelelő keresztmetszetű légcsatorna (125 és 150 mm közötti) kialakítása is befolyásoló tényező.

Figyelembe kell venni a főzőfelület szélességét is (60 vagy 90 cm), mert a hatékony működéshez legalább akkorának kell lenni  szagelszívónak is.

Számomra egyáltalán nem elhanyagolható szempont a zajszint. A nagy teljesítményű, hatékony eszközök legtöbbje sajnos meglehetősen hangos. Viszont, mint kiderült, úgy is csökkenthetjük a zajszintet, ha a szükségesnél nagyobb teljesítményű készüléket használunk, hiszen ezt elég alacsonyabb fokozaton működtetni. Szóval vásárlás előtt megéri pár számítást elvégezni.

Legközelebb folytatjuk! Szó lesz az átalakítási munkákról, villanyszerelésről és csempeleverésről és hogy semmi sem olyan egyszerű, mint ahogy elképzeltük :)

A konyhafelújítás előző részét itt olvashatjátok.

Képek: saját