Torockón kétszer kel fel a Nap. E különös jelenség oka Torockó hegyének, a Székelykőnek sajátos alakja. Hajnalban alighogy megjelenik a Nap, már el is bújik a hegy mögé és a falut eltakarja a Székelykő árnyéka. Az "igazi" napfelkelte csak később jön el, mikor a Nap már feljebb jár.
Közeledve a húsvéthoz, erre a csodálatos vidékre invitállak Benneteket, hogy a képek és a szöveg segítségével némi bepillantást nyerhessünk ennek a páratlan világnak a hagyományaiba.
1999-ben Torockó elnyerte az Europa Nostra díjat a "138 hagyományos házból álló egyedi népi építészeti együttes kiváló helyreállításáért." A falu lakossága a mai napig megtartotta évezredes szokásait és kultúráját, méltán büszke hagyományaira.
Egy évben kétszer, húsvétkor és pünkösdkor előveszik gyönyörű viseletüket. Náluk a húsvét is az évszázados hagyományok szerint zajlik. Nagypénteken kakast sütnek. A kakas azonban nem a baromfiudvar királya, hanem a pattogatott kukorica. Ez a böjti ételük. Amire feljön a vacsoracsillag levágják a bárányt és elkészítik a báránytokányt.
Szombaton festik a tojásokat, csak egyszerűen hagymahéjjal vagy csalánlevéllel. Az időjárás errefelé nem túl barátságos, később tavaszodik, ezért más növényhez nemigen jutnak hozzá. Legfeljebb még a bürökhöz, amellyel a bürkös tojást festik. A hímesnek errefelé nincs hagyománya.
"Húsvét vasárnapján - írja Takács Ildikó - néhány asszony torockói ruhával megy a templomba. A lányok vörössel és feketével kivarrott, gyöngydíszes inget, ráncos fehér szoknyát, piros csizmát és aranyos-szalagos pártát viselnek. A menyecskék inge islóggal (apró rézlemezek) díszített."
Most pedig következzenek a gyönyörűséges képek.
A napfelkelte:
A falu fehér házaival és az egyedi, színpompás népviselet.
Az itt következő képeket Katalin blogjáról kölcsönöztem. Látogassatok el hozzá, ha gyönyörűbbnél gyönyörűbb felvételeket szeretnétek látni.
Csendélet a vízimalomban:
A Bitai panzió, ahonnan közvetlen közelről csodálható a Székelykő:
Új torockói mintás keresztszemes függöny az ebédlő ablakán:
A Székelykő este:
Végül pedig térjünk be Ida néni múzeumába:
A múzeum egy 1902-ben épült, kétszobás házban található, ahol Ida néni édesapja dolgozott csizmadia mesterként. A torockói viselet egyik remeke és talán legszebb darabja a női, hajtogatott szárú csizma.
Források: kattints a fotókra, illetve itt, itt és még sok képet találtok itt