Gyönyörűséges öntöttvas kályhák. Ma már furcsán hangzik, de a 19. században virágzott nálunk a vasöntészet. Mára jórészt az ország határain kívül eső öntödék művészi igényű kályhák százait gyártották. Akkor 79 öntöde működött, ebből 20 foglalkozott kereskedelmi öntvények, vagyis vasalók, mérlegek, mozsarak, lábasok, takaréktűzhelyek, kályhák gyártásával.
A kályhák érdekessége, hogy a szebbnél szebb domborművek, bordázatok nemcsak díszítésül szolgáltak, hanem ezzel növelték a hősugárzó felületet.
Talán a leglátványosabbak a lapokból összeállított ún. szekrénykályhák, melyek az először a reneszánsz idején készített szekrényekre emlékeztetnek.
A fenti képek Kovács Tibor (Dunaföldvár) kemencés mester honlapjáról származnak. Érdemes körülnézni az oldalon, mert még rengeteg érdekességet találtok kemencékről, a kemencében sütés-főzésről, takaréktűzhelyekről, sok-sok képpel illusztrálva.
Itt pedig egy gyönyörű kályha fedlap Szekszárdról:
Ez meg a kukta őse, egy 8 literes szépséges öntöttvas edény.
Képek: Pinterest
Közép-Európa egyetlen öntödei múzeumát Miskolcon találhatjátok. Ebben az épületben indította el 1845-ben Ganz Ábrahám a gyártást. 1969-től mint múzeum működik tovább. Megtalálható itt minden, amit fémből öntenek. Ezeket a kályhákat reggeliző kályhának is nevezik, mert mindegyik alkalmas arra, hogy felmelegítsen egy lábasnyi ételt és melegen tartsa.
Ennyit mára. Engem elbűvölnek ezek a vas szerkezetek, kecsességükkel, változatosságukkal. Nektek is tetszenek?
